Az angol nyelv nem győzött még.

Arvi Tavast írása.

Az észt nyelvű Office és Windows megszületésének hatására a nagyközönség rájött hogy a szoftverek igenis hozzáférhetők lehetnek észt nyelven. Tekintsük ezt szűklátókörű hazafiasságnak, feláldozván az egyetemes megértést és nemzetközi versenyképességet, vagy inkább úgy nézzünk erre a folyamatra, mint régóta áhított megmenekülésre egy idegen nyelv támadása elől?
A legújabb kutatások azt a meglepő eredményt hozták, miszerint ez utóbbi áll közelebb az igazsághoz.

Az év végéig befejeződik az a kutatás, amit azért végzünk, hogy tisztázzuk, hogy az írott nyelvnek mely területei milyen módon vannak használatban, továbbá szintén tanulmányozni szeretnénk az ezeken a területeken végbemenő fejlődés fázisait. Ez a kutatás az észt nyelv stratégiai fejlesztésének előkészítő szakaszának tekinthető. Az információ-technológiai nyelvhasználati területet Kristel Pikk és a többi aláíró állította össze.
Az előző év folyamán két felmérést végeztünk: 400 általános személy mellett meginterjúvoltunk 26 olyan szakembert is, akik munkájukból kifolyólag hatással vannak a nyelv ezen a területére (lektorok, szakújságírók, egyes könyvek szerzői, stb.). Ezen kívül elemeztük a nagyközönség számára hozzáférhető szövegeket, könyveket, az írott sajtót, hirdetéseket és az legutóbbi évek felhasználói szoftvereit.

Miért különleges az információ-technológia (IT)?

Az információ-technológiai nyelvkörnyezet az által különbözik a régebbi technológiai ágaktól ahogyan az mindennapi életünkben jelen van és azt alakítja. A közönséges vásárló általában akkor kerül kapcsolatba a gépkocsi szak-nyelvvel, amikor megveszi autóját, vagy amikor azt javíttatni kényszerül. Azok az Információ Technológiai eszközök viszont, amelyek pop-up menüt használnak - mint például számítógépek, telefonok, kommunikációs rendszerek, internetes környezetek stb., folyamatosan bombázzák a felhasználót ezzel az új nyelvhasználattal. Mindezért, az információ-technológia nyelve az észt nyelvet beszélők jelentős hányadát közvetlenül befolyásolja.

A technológia fejlődésével a nyelv-technológia egyre fontosabb szerepet játszik az IT-nyelv egy sokkal természetesebb nyelvvé való alakításában. Mai világunkban már széles választékban állnak rendelkezésre felhasználói-nyelvű szoftver termékek és ezek forrásai, amik ráadásul gyors ütemben nőnek és fejlődnek. Majdnem mindegyikük nyelv-specifikus. A mai technológia, ami majd végül megteremti az angol nyelvű természetes kommunikáció lehetőségét (és ez meglepően gyorsan megtörténhet), az észt nyelvű szoftverek számára is követelményeket állít fel: utóbbiaknak minél hamarabb el kell érniük azt a szintet, ahol most angol nyelvű társaik állnak. Ellenkező esetben az észt nyelv e területének eltűnése mellett az angol nyelvben kevésbé jártas felhasználók is el lesznek vágva a modern eszközöktől.

A természetes kommunikációhoz szükséges nyelvi jártasság követelményei csak enyhén különböznek a képernyőn megjelenő idegen szakkifejezések közötti eligazodástól. Haldur Őim (2001) és Heiki-Jaan Kaalep (2000) pontosan leírták, hogy miért van szükség nyelv-technológiára, bemutatták haladási irányait és a fejlődéséhez szükséges előfeltételeket.

Miért fontos minden egyes terület?

Ha jellemezni akarjuk az észak-európai országok nyelvi helyzetét, egy visszatérő kifejezést találunk: “domain loss”. Ez itt azt jelenti, hogy az adott nyelv egy bizonyos részterülete elveszik és ezt egy másik, egy erősebb nyelv azonos jelentésű kifejezései foglalják el. Ezt a jelenséget erősíti a tudásanyag importja egy idegen környezetből, emellett egy globális nyelven való nemzetközi kommunikáció megkönnyíti ennek a tudásnak a behozatalát e nyelvvel együtt és által. Mindkét tényező világosan jelen van az IT-ben.

A „domain loss” utolsó állomása látható néhány afrikai államban és Indiában, ahol a helyi nyelvnek csupán néhány ma is aktív területe maradt fönn, tipikusan a magán-szférában (innen a “konyhanyelv” elnevezés), a köz-szférát - beleértve az oktatást is- teljesen elfoglalta a domináns nyelv. Az anyanyelvet csak otthon gyakorolják nem hivatalos formában, a domináns nyelvet pedig a hivatalos oktatási rendszer részeként oktatják. Ugyanezek a tendenciák jelen vannak a felsőfokú oktatási intézményeinkben oktatott tudományágakban, ahol az idegen nyelv a curriculum része, az anyanyelv pedig ki van hagyva.

A kulturális és gazdasági realitások egy idegen nyelven alapuló szociális rétegeződéshez vezethetnek, mivel az uralkodó nyelven keresztül könnyebben hozzáférhetünk a magasabb színvonalú oktatáshoz és tekintélyesebb pozíciókhoz. Ezenkívül, a magasabb társadalmi státusszal rendelkező csoportok gyakran az egy idegen nyelven való egymás közti kommunikációt használják arra, hogy más rétegektől megkülönböztessék magukat.

A felhasználók kedvezései.

Amikor az „utca emberével” végeztünk felmérést, volt egy kis félelmünk, ami azon az előző tapasztalaton alapult, miszerint a többség az angol nyelvű szoftvereket részesítette előnyben az észt nyelvűekkel szemben, vagy pedig ez utóbbiakat egyáltalán nem is ismerték. Arra a feltételezésre alapozva, hogy - eltekintve a szoftverektől - az angol nyelv nem annyira természetes, felmérést végeztünk arról, hogy melyik a preferált nyelv specifikus szövegek esetén, és az IT szolgáltatókkal való kommunikáció esetében.

A válaszadók 68 százaléka az észt nyelvű szoftvereket részesítette előnyben. Ennek az lehet az oka, hogy még mindig kevés ember rendelkezik megfelelő szintű angol tudással, ami megnehezíti az ilyen nyelvű szoftverrel való munkát.

A válaszokból az derült ki, hogy az angol nyelvű szoftvereket többnyire megszokásból használják és a közhiszemben az él, hogy ez segít fenntartani a versenyképességet a nemzetközi munkaerő piacon, megfeledkezve arról, hogy ezek a szoftverek nagyon sok más országban szinten hozzáférhetők az adott nemzet nyelvén.

Az “Eesti Päevaleht” elnevezésű észt napilap internetes közvélemény kutatása (összefoglalás: EPL – 2001. December 18.) - amelyben az embereket arról kérdezték, mi lenne, ha minden szoftver hozzáférhető lenne észtül is- nagyon hasonló eredményeket hozott. A következő válaszok születtek:

Természetesen – 40%
Igen, de csak ha profi a fordítás- 43%
Nem, az angol nyelvű a jobb – 17%

Figyelemreméltó, hogy e szerint a közvélemény kutatás szerint az emberek 40 százaléka nem látna akadályt abban, ha a fordítás nem lenne professzionális.

 

 

Piros – angol
Sárga- közömbös
Pontozott sárga- észt

A fenti ábra mutatja, hogy minél magasabb fokú nyelvtudást igényel az adott csatornán keresztül való kommunikáció, annál kevesebben tartják megfelelőnek egy idegen nyelv használatát.

Ahogy várható volt, legkevesebben a szolgáltatóval való angol nyelvű kommunikációra lennének hajlandóak, amíg az angol nyelv alkalmazását legtöbben szoftver-környezetben fogadják el. Ennek oka nyilvánvaló: a korlátozott nyelvismeret.

Nincs újdonság.

Az itt szóba kerülő elterjedt fogyasztói programok mellett van még néhány, amit lefordítottak észtre - tehát az észt IT környezet nem nevezhető újnak.
2002 tavaszán a következő észt nyelvű szoftverek voltak piacon:

Belső információs rendszerek vállalkozások részére;
Pénzügyi szoftverek kis cégek részére;
Különböző észt eredetű termékek;
Microsoft Office XP (Word, Excel és Outlook);
Microsoft Windows XP (észtül csak egyes részei érhetők el);
A Linux egyes részei és más free-ware programok;
Mobiltelefon szoftverek;
Észt nyelvű olvasóknak szóló internetes portálok és különböző internetes környezetek (web alapú email, web alapú bankszámla-hozzáférés);

Mindezekből kifolyólag cáfolható az a tévhit, hogy a szoftverek fordítása csak mostanában kezdődött el.

Észt nyelvű szoftverekkel való kapcsolatok.

1% - nem válaszolt
4% - másoktól hallotta
14% - már látta
17% - gyakran használja
19% - ritkán használja
45% - csak más nyelven

Ahogy az ijedtség tovaszáll.

Ezen az ábrán egy nem-lineáris összefüggést láthatunk a nyelv használata és a nyelv iránti kedvezés között. Azoknak, akik még nem kerültek kapcsolatba észt nyelvű programokkal, 15 százaléka az angol, és 63 százaléka az észt nyelvű szoftvereket részesítette előnyben. Az első érintkezések ijesztőek (az emberek megtapasztalják mennyire szokatlan az észt verzió) és a kedvezési arány 54 százalékra esik vissza. Majd miután ezeket a termékeket már használják egy ideje, a ráta újból emelkedik – a gyakori használók 86 százaléka az észt nyelvűt részesíti előnyben és csak 3 százalékuk az angolt.

Kék - észt
Zöld - közömbös
Piros - angol

A profik kedvezései.

A szakpublikációk szerzői lényeges szerepet játszanak egy nyelvterület fejlesztésében. Egy olyan kis országban, mint Észtország, ezen emberek jelentős része személyesen megkérdezhető, ezáltal egy reprezentatív képet kaphatunk a szerzők közösségének egészéről.

Várhatóan, azok a szerzők, akik az Információ Technológiáról publikálnak, nagyon fontosnak tartják majd a témát két ok miatt is: az IT érthetősége és az észt nyelv túlélése miatt. Minden olyan nyelvterület, ami nincs aktív használatban, egy újabb lépést jelent az adott nyelv eltűnése felé.

Annak ellenére, hogy mindenki egyetért abban, hogy az észt nyelvre szükség van, ennek határait illetően nem tudtak konszenzusra jutni. Hasonlóan az általános felhasználók csoportjához, ezek között az emberek között is akadtak olyanok, akik az angol nyelvre épülő programokat részesítették előnyben.

A tudatos nyelv-fejlesztést fontosnak tartották, és annak ellenére, hogy a nyelv az egy ön-szervező rendszer, nem képes felülkerekedni egy olyan kis államban, mint Észtország. Ha a szakértőink nem veszik saját kezükbe a nyelv fejlesztését, hanem az újságírókra hagyják az újabb és újabb kifejezések importálását, akkor elég hamar olyan helyzetben találjuk magunkat, ahol szakembereink csak más nyelvek használatával lesznek majd képesek pontosan kifejezni magukat. Aggodalom övezi a nyelv-szabályozási lehetőségek mostani állapotát. A nyelv-szabályozási apparátust túl merevnek és lassúnak tartják a felhasználók önkifejezés szükséglete szülte spontán nyelv-fejlesztéséhez képest.

Tehát mi a gond?

A felhasználók visszajelzései (a válaszadóktól és másoktól szintén) csak a terminológiát érintik, ahogy ez mindig is hagyomány volt a nyelv e területével kapcsolatban. A válaszadók úgy találták, hogy az észt kifejezések nem elég tisztán érthetőek, furcsák, szokatlanok, viccesek, stb. Néhányan kételyüket fejezték ki a fordítás szükségessége iránt, mivel a kifejezések egy része napjainkra már nyelvünk részéve vált. (pl.: save). Valaki megjegyezte, hogy ő három oldalt tudna teleírni olyan kifejezésekkel, amik zavarjak őt.

Azok a kifejezések, amik zavarónak bizonyultak, néha bizony meglepőek. Kétségtelenül a legzavaróbb a Microsoft termékeiben megtalálható “options” kifejezés észt megfelelője. Ez a „suvandid”. (az írott nyelvben “suva” egy olyan dologra utal, ami valaki akarata szerint lett végrehajtva. A zsargonban pedig ez a szó hangzásában hasonlít egy közömbösséget kifejező másik szóra – a fordító megjegyzése). Valószínű, hogy a kifejezés egy gyakran használt fogalmat jelöl.

Legutóbbi, egy régen meghonosodott szó, ami szakpublikációkban jelek sorozatára utal, habár manapság egy alsóneműt is értenek alatta. Bizonyíthatóan, a terminológiák változása, ami együtt jár a szoftverek széles választékához való hozzáférés lehetőségével, nem alábecsülendő - ami egy mérnök számára természetes, az egy mosónő számára nem mindig elfogadható.

Anne Kaaber disszertációjában (Computer terms in actual use, 2001) összehasonlítja az “Arvutikasutaja sőnastik”-ban (Felhasználói számítógép szótár) található kifejezéseket azokkal a kifejezésekkel, amiket a válaszadók használtak az általa végrehajtott kutatásban. Világos, hogy a felhasználók a számítógép zsargont részesítik előnyben a terminológiákkal szemben. Ő azt mondja, hogy a számítógép al-nyelv leginkább azért fejlődött ki, mert a szótárakban és szabványokban fellelhető kifejezések vagy nem kerültek be a mindennapi használatba, vagy egyáltalán nem is ismertek, vagy különböző okok miatt nem elfogadottak.

Ugyanakkor úgy tűnik senki sem fordít figyelmet arra, hogy kijavítsuk végre a kétségesnek bizonyult megoldásokat, a szintaktikai problémákat vagy a jelentésbeli fordítási hibákat. Ezek a hibák, ha világosak is egyesek számára, saját maguk által nem orvosolhatók, mivel nem rendelkeznek megfelelő szintű tudással hozzá.

Az egyetlen vita, ami nem a terminológiák körül alakult ki, az a “te” szó udvarias használatával volt kapcsolatban (a “te” –nek /sina/ az észt nyelvben három jelentése van: „ti”, „ön” és „te” – a fordító megjegyzése).

Hagyományaink szerint nem illik a bizalmas „te” szót használni olyan valakivel szemben, akit nem ismerünk. Ugyanakkor az udvarias forma használata távolságot teremtene számítógép és felhasználó között, főleg olyan valaki esetében, aki nincs hozzászokva a számítógépes munkához. A nyelv e sajátságának köszönhetően egyes szoftverek az udvarias, mások a barátságos formát használják. Olyan is akad, amelyik mindkettőt, választhatóan.

A fordítások érthetősége.

Néhányan, akik a szoftver-fordításokról beszéltek, úgy vélték, hogy ha valaki anyanyelvű, akkor ennek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy mindent megértsen, amit anyanyelvén közölnek vele. Ha ez nem így van, akkor a hibát a szövegben és nem az olvasóban kell keresni, mert ugyanaz az angol nyelvű szöveg angol anyanyelvű olvasó számára teljesen világos. Túl kevés figyelmet fordítanak arra a jelenségre - mint arra Els Oksaar nyelvész rámutat - hogy egy természetes nyelv egyes területei (pl. a különböző tudományágakban használt kifejezések csoportjai – a ford. megjegyzése) annyira különböző terminológiákat használnak, hogy bárminek a kifejezése a nyelv egy másik területének szavaival, szintén fordításnak számít.

Belátható, hogy egy ismeretlen és érthetetlen észt kifejezés konfliktust teremt a fenti véleménnyel. Különösen a szoftver-fordításoktól várják el, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkezzenek, amikkel nem rendelkezhetnek – nevezetesen hogy minden kifejezésnek minden nehézség nélkül érthetőnek kell lennie már a kezdettől fogva, még az olyan olvasó számára is, aki ezzel a témával először kerül kapcsolatba. Közben pedig senki sem találja helytelennek, hogy az angol kifejezések az első használat alkalmával magyarázatra szorulnak. Pedig nagyon sok napjainkban használt számítógép kézikönyv foglalkozik terminológiák magyarázatával, és ezeknek az értékes kezdeményezéseknek nem szabadna kárba veszniük: „érdemes-e észt nyelvű szoftvereknek lenniük?” Minden észt, aki számítógéppel rendelkezik, tudja mit jelent a „cut” és a „paste”, és azok egy jelentős része, akik értik és beszélik az angol nyelvet, tudásukat számítógép használata mellett szerezték meg, ahol pediglen minden idegen nyelven volt.

Ilyen hozzáállást találunk akkor, amikor elfogadjuk a nyelv egy részterületének elvesztését, és kétségbe vonjuk az al-nyelvek jelenlétét az észt nyelvben – legalábbis addig, ameddig a számítógép terminológia terjed – és az angol nyelv túlsúlyát normálisnak tekintjük. Ez azt jelenti, hogy elfogadjuk az észt nyelv IT részterületének elvesztését. Kutatásunk eredménye szerint azok akik ezt a véleményt támogatják, nincsenek túlsúlyban (a megkérdezettek 15%-a és az interjú alanyok közül egy preferálta az angol nyelvű szoftvereket; míg egy másik interjú alany szerint nincs különbség a nyelv egyes területei között). A válaszadók egy része elismeri az alkalmazkodási nehézségeket, de úgy gondolják, hogy ez normális jelenség. Természetesen az alkalmazkodás időbe és fáradtságba kerül.

A fent említett fáradtság a szerzők által egyszerű eszközökkel csökkenthető. Íme a teendők: kapcsolatot kell teremteni egy kevéssé ismert kifejezés és a fogalom között, amire az vonatkozik. Ezenkívül, az észt kifejezést kell használni ha első használatról van szó, vagy pedig az angolt, ha az már széles körben elterjedt. Ezt nehezebb véghezvinni szoftverek esetében, mivel nem tudunk egy kezdeti időpontot megállapítani és az állandó felhasználó szemszögéből nézve ez a kifejezéseknek a megkétszerezése túl sok helyet venne igénybe.

Összegzés.

A szoftverek lefordítása észt nyelvre a küszöbönálló eredménye az előállítók haszon-orientáltságának, ami szerencsésen segítségünkre lesz abban, hogy visszaszerezzük nyelvünk egy jelentős részterületét, ezzel növelve esélyeit az észt nyelv túlélésének. Ezért nem szabad a kezdetben szokatlan kifejezések miatt elbátortalanodnunk. Közeli szomszédaink tapasztalták, hogy az emberek az anyanyelvi szoftverekhez viszonylag gyorsan és teljesen hozzászoktak. A franciák, akiknek régebbi szoftver-fordítási hagyományaik vannak, el sem tudják képzelni, hogy egy szoftver esetleg más nyelvű is lehet, mint francia.

Ajánlott további irodalom:

Eesti keeletehnoloogia arenduskava 2000. Koostajad: Haldur õim, Heiki-Jaan Kaalep, Einar Meister. Versioon 2 (10.02.2000);
http://www.eki.ee/keeletehnoloogia/tutvustus/arenduskava.html

Kaaber, Anne 2001. Arvutiterminid tegelikus keelekasutuses: magistriprojekt.
Juhendaja Krista Vogelberg. Tartu: Tartu Ülikool, Inglise keele ja kirjanduse õppetool.

Kaalep, Heiki-Jaan 2000. Virtuaalne ingliskeelne Eesti;
http://www.eki.ee/keeletehnoloogia/tutvustus/kultleht.html

Liivak, Sander 2000. Eesti arvutikeel kui oskuskeel ja släng. – õiguskeel nr 2 lk 32-37

Mihkla, Meelis 2001. Eestikeelsus infoühiskonnas. – õiguskeel nr 2, lk 25-29.

Õim, Haldur 2001. Keeletehnoloogiast ja eesti keelest. – Keel ja Kirjandus 2001, nr 7, lk 499-501.

© tõlge Tóth Balint, 2003